A csárda-pusztai kápolna, mint Kossuth emlékhely

A csárda-pusztai kápolna, mint Kossuth emlékhely - BAKONYSZENTIVÁN - INFÓBakonyság és Bakonyszentiván közös határainak találkozásánál, közvetlenül az út mellett található egy felújított s újszerű formájában pompázó kis kápolna, amely fontos Kossuth emlékhely.
A kápolna Bakonysághoz tartozó Csárda-pusztán helyezkedik el, mely közvetlenül kapcsolódott ahhoz a birtoktesthez, amely Kossuth Lajos apósának, Meszlényi Jánosnak a tulajdona volt a múlt század folyamán. A barokk stílusú kápolna a 18. században épült.
A csárda-pusztai kápolna, mint Kossuth emlékhely
Építtetője Török János, aki valószínű sírkápolnának szánta, mert alatta egy nagy kriptaépítmény található. A főhomlokzat íves oromzatának széleit gömbdísz szegélyezi, felette fatornyocska emelkedik ki. A bejárati kőkeretes ajtót és a felette lévő ablakot falpillérek szegélyezik. A kápolna berendezése rokokó stílusú, mint például a szentélyben álló keretes oltár és a falakon látható faszobrok. A fogadalmi kép 1773-ban készült, 18. századi a két zászló is. Értékes darabja még a berendezésnek két barokk rézkehely, az úrmutató, a cibórium és a rokokó tömjéntartó. Valamikor itt tartották az altöttingi Szűz Mária kegyszobrának másolatát, melyet a Bakonyszentivánra telepített bajor parasztok hoztak magukkal. Ma a bakonyszentiváni római katolikus templom féltett kincseként őrzik.
A csárda-pusztai kápolna, mint Kossuth emlékhely - BAKONYSZENTIVÁN - INFÓMivel a kápolna állagát tekintve teljesen lepusztult állapotban volt, a németajkú lakosság betelepítésének 250. évfordulójára és Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére a római katolikus egyházközség elhatározta a kápolna felújítását. A költségekhez Bakonyszentiván Önkormányzata 50 ezer Ft-tal járult hozzá, a többit az egyházközség állta jórészt a bakonyszentiváni hívek és a községből elszármazottak adományaiból. A szorgalmas és hozzáértő munka eredményeként a kápolna felszentelésére 1994. augusztus 20-án – Szent István királyunk és államiságunk megteremtésének évfordulóján – került sor. Rá egy év múlva emléktáblát helyeztek el a kápolna falának külső jobboldalán Kossuth Lajos emlékére, melynek történetét a következőkben osztjuk meg a kedves olvasóval.
Kossuth családi életének sorsdöntő eseménye Meszlenyi János kisdémi földbirtokos Terézia lányával kötött házassága, – ki szerető érdeklődést tanúsított iránta fogsága idején is.
Meszlenyi Terézia római katolikus volt, míg Kossuth Lajos evangélikus, ezért a vegyes vallású házasságkötés szokatlan és megalázó körülmények között történt 1841. január 9-én a pesti belvárosi római katolikus plébánián. Kossuth Lajos apósa Meszlenyi János, aki hitbuzgó katolikus ember volt, egyházi áldásban kívánta részesíteni a házasságot. Ezért a nászútról hazatért és Kisdémre látogató ifjú pár házasságát a Csárda-pusztai kápolnában áldatta meg egy plébános barátjával. (Mivel ebben az időben Kisdém a pápateszéri római katolikus egyházközséghez tartozott, valószínű az egyházi szertartást végző személy Markovics János, az akkori esperes-plébános volt). Sajnálatos módon az eseményről és annak pontos idejéről feljegyzés nem található az egyházi iratok között, csupán feltételezhető, hogy a szertartás 1841. február vagy március hónapban zajlott le.
A fent említett eseménynek állít emléket a kápolna falán elhelyezett s felirattal és domborművel ellátott márványtábla, melynek alkotója a Salföldön élő Raffai Béla szobrászművész. A barokkhoz illő betűkkel bevésett felirat a következő:

„E kápolnában áldották meg 1841-ben
Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia
házasságkötését
Veszprém Megye Közgyűlése
Bakonyság Község Önkormányzata
Bakonyszentiván Község Önkormányzata
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
1994.

Források >>

Hozzászólások lezárva