Bakonyszentiván bemutatása

A település közigazgatási területe 9,14 km2. Teljes egészében a Kisalföld nagytáj, Marcal-medence középtáj, Pápa–Devecseri-sík kistájához tartozó alföldi terület. Környező települések: Bakonyság, Pápateszér, Csót, Vanyola, Lovászpatona. A község Pápától 21 km-re fekszik.
Határának észak-déli kiterjedése 3,9, a kelet-nyugati 5 km. A belterület központja 168 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A határ legalacsonyabb pontja 158 m, a legmagasabb a belterülettől nyugatra, a Szőlőhegyen található: 209 m.
Felszínét negyedidőszaki kavics és homok borítja, alatta pliocén agyag és középidőszaki triász dolomit rejlik.
Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz típusú éghajlat jellemzi. Az évi középhőmérséklet 9,5 – 10 ºC. Az éves csapadékmennyiség 600-650 mm. Vizeit keleten a Szakács-ér, a határ középső részén a Csángota-ér (Kánya-ér), nyugaton a Csikvándi-Bakony-ér (Patonai-patak) vezeti le. A község keleti határában a Szakács-ér mentén több kisebb-nagyobb mesterséges halastó és horgászvíz található.
Eredeti növényzete homoki tölgyes volt, mai erdei másodlagosak, főként akácosok, a vizenyősebb területeken nemesnyárasok.
A Kisbért Pápával összekötő útról, Pápateszértől nyugati irányban egy km-re, szilárd burkolatú bekötőút vezet a 3 km-re fekvő községbe. Ezen továbbhaladva Lovászpatonára jutunk (6 km).

Bakonyszentiván bemutatása

A település közelmúltja

Bakonyszentivánt hozzávetőlegesen 250 állandó lakos lakja, akiknek több mint negyede nyugdíjas és a számuk emelkedik azoknak, akik valamilyen gondozásra szorulnak. Az aktív korú családok zöme három- vagy többgyermekes, de a település koreloszlása elöregedő tendenciát kezdett el mutatni, sok fiatal – munkahely hiányában – elköltözött a faluból. A falu vezetése komoly erőfeszítéseket tesz a megújulásra, fiatalosodásra, a falu megmentési programokat indított és támogatja az ide letelepülni akaró fiatal családokat.

A település jelene

A településen kis létszámú óvoda működik egy óvónővel és két dadával. A rendelkezésre álló adatok szerint a következő évektől egyre gyarapodó létszámmal az óvoda kihasználtsága növekszik.
A közüzemi szolgáltatások közül a vezetékes víz- és gázellátás és a szervezett szemétszállítás is biztosított, emellett kiépített  a telefon- és kábeltévé-hálózat is. A viszonylag nagy sebességű Internet hálózatra történő csatlakozás is rendelkezésre áll.
1997. augusztus 15. óta falugondnoki szolgálat működik, a postai ellátást pedig 2004. május 1. óta mozgópostai szolgáltatás biztosítja. A községben a települési önkormányzat mellett német nemzetiségi önkormányzat is működik, három fős képviselő-testülettel.

Településkép, utcaszerkezet

Az északi Bakonyalja hosszan elhúzódó, É-D irányú kavicsos, homokos, helyenként löszös dombhátai közé települt egyutcás falu 170 m magasan fekszik. A szántóföldként és kisebb részben szőlőként használt dombok igen alacsonyak, a falu határának D-Ny-i részén érik el a 200 m-t. Legmagasabb hegye a szőlőhegy: 209 m. Ezeken a helyeken kisebb erdők is vannak. A Kánya és a Szakács ér a Bakony lábainál ered. A völgyekben réteket találunk, a szőlőhegy K-i oldalát szép japán akácerdő borítja. A település kellemes táji környezetben található, külterülete valamivel több, mint 900 hektár, belterülete 43 hektárt tesz ki. A településen nagyrészt extenzív mezőgazdasági területek találhatók, jellemző művelési ág a szántó, gyep, rét.
Bakonyszentiván 18. századi betelepítésekor hosszú, széles utat és egységes teleknagyságot alakítottak ki. A telkeken hosszú házakat építettek: két szobát, egy konyhát, két kamrát, két istállót, a ház végébe kocsiszínt és a telek végén a pajtát. A házakat nem festették, hanem fehérre meszelték. Az utcákat minden szombaton az utca közepéig mindenki összesöpörte, ki-ki meggereblyézte, főleg, ha Úrnapja jött. Istenfélő nép lakta a falut.
Az utca felőli szobát nevezték első szobának, amit csak akkor használtak, ha vendég, vagy távoli rokon érkezett, akkor ott tartózkodtak, pl. búcsőkor és egyéb nevezetes ünnepeken. A hátsó szobában háltak, ahol 8–9 családtag élt, ott 3–4 ágy áll, amelyekben ketten-hárman i aludtak. A két szoba közt volt a konyha, mindkét szobába a konyhán keresztül lehetett bemenni. A legtöbbet használt helyiség mindig a konyha volt. A bejárati ajtóval szemben volt a kemence, a kemence fölött a nyitott kémény, azon füstölték a húst. A szobákban az ajtó felőli oldalon volt a sparhelt, azokat vagy téglából, vagy cserépből rakták. A kályha felőli oldalon voltak egymás után az ágyak, a másik felén a sarokban at asztal, padokkal. Az asztal fiókos volt, abban tartották a kenyeret és az evőeszközt. Az ágyak mellett álltak a székek. Az utca felőli bejáratnál a kapu mellett kis ajtó volt, azon közlekedtek gyalog.
Két kamrát azért építettek, hogy mindennek helye legyen. Az egyik kamra lett a gabonás kamra, a másikba burgonyát, répát és egyebeket raktak.
A pajta és a kocsiszín közötti területet szérűnek nevezték, oda hordták be csépléskor a gabonát. Az egyik istállóban a szarvasmarhákat, a másikban a lovakat helyezték el. A sertéseknek külön ólakat építettek. Minden udvarban volt virágoskert, amelyben az asszonyok sokféle virágot termesztettek.
A házak az 1900-as évek elején még szalmatetősek voltak, de az 1920-as években már sokan építkeztek, így a század közepére már egy szalmatetős ház sem volt.
A falu képe ma már vegyes képet mutat, találhatók szépen karbantartott porták és épületek, valamint, felújításra szoruló rossz állapotúak is. A község belterületén jelenleg mintegy 110 lakóház található. A településen kevés foghíjtelek van. Újabb kialakítható lakóterületek beépítésével még több lakóépület kialakítására lenne lehetőség.

Bakonyszentiván – Szakrális környezet

A népesség vallási hovatartozása
Bakonyszentiván lakossága katolikus, mint filia (leányegyház) 1779-től a pápateszéri római katolikus plébániához tartozik.

Templom
A falu főutcájának közepén áll a falu római katolikus temploma, amely 1794-ben épült késő barokk stílusban. Építését gróf Eszterházy Károly, a vallási megújulást előmozdító főpap-kegyúr támogatta, aki egyben a Pápa-Devecser-Ugod-i uradalom földesura volt. A műemlék jellegű templom egyhajós elrendezésű, méretei: hossza 31, szélessége 14, a torony magassága 35 méter. A templom főhomlokzatát törtvonalú oromzat járja.
A templomba belépve egy szép harmonikus templombelső tárul elénk. Belső festése 1983-ban újult meg. A bejárat két oldalán faragott vörös márvány szenteltvíz tartó van. Jobbra indulva a felette lévő képen a kereszt, alul a tisztítótűzben szenvedő lelkek. Felirata: „Georg Haas-Johan Vízer” – valószínű az adományozók nevét jelöli. Mellette az altöttingi kápolna bejárata.
A következő tartópilléren lévő kép a régi oltárkép: Keresztelő Szt. János megkereszteli Jézust a Jordánban. Kerete értékes ezüstözött. Előkelő helyét a tetején lévő angyalfej is bizonyítja. A gyóntatószék feletti kép a Szent családot ábrázolja. Egy pápai festő alkotása. Érdekessége a kép felső felében ábrázolt Szt. Lőrinc vértanú.
A középső pilléren lévő két Szt. Sebestyént és Flóriánt (a falu fogadott szentjei) és Szt. Vendelt a barmok védőszentjét ábrázolja. A kép 1801-ben készült. Felirata: „Tos Schmidt piux: Tanri”. Mellette Páduai Szt. Antal (a csodatevő szent) fából faragott szép szobra.
Az ún. kisoltár Mária lourdi jelenését ábrázolja. Szűz Mária szobra gipsz, Bernadetté fafaragás. Mellette van a Keresztelő kút. Nagyon szép darabja a templom berendezésének. Alsó része faragott márvány, az élet fája a kígyóval. Felső része aranyozott, berakásos fafaragvány. Tetején Jézus megkeresztelése. Felette lévő kép a Rózsafűzér Királynőjét ábrázolja. A kép 1886-ban készült. Hátulján az adományozók névsora: Radics György, Radics Anna, Radics Mihály, Radics Antónia, özv. Tülman Jánosné szül: Radics Magdolna, Radics János, Radics Örzse szül: Felber.
A tartóoszlop képe: a MÁRIA HILF, a passaui Boldogasszony, a keresztények segítsége. Hátulján az ajándékozó neve: Vízer Károly és az 1886-os évszám. A kép az idős Lucas Cranach insbrucki Madonnájának a passaui kapucinusoknál lévő kegyképének hasonmása. A kegyképet már 1622-től nyilvánosan tisztelték. A MÁRIA HILF-nek nevezett kegykép tiszteletének kisugárzási körében, kü1önösen a Duna mentén, ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a késő középkortól kezdve a veszedelemtől oltalmazó köpenyes ill. palástos Madonna. A kép tiszteletének terjedésének az is hozzájárult, hogy Bécs ostroma idején Lipót császár és udvara Passauban tartózkodott, s az 1683. szeptember 12-i bécsi győzelmet Szűz Máriának, a „Keresztények segítségének” tulajdonították.
A következő kép két női szentet ábrázol:
1. Szt. Ottilia (december l3.) A középkorban a német nyelvterület egyik legkedveltebb női szolt, Elzász patronája, meghalt 720 táján. A szemfájások védőszentje.
2. Szt. Apollónia szűz Décius császár idejében Alexandriában halt vértanúhalált. Legendája szerint kínzói minden fogát kiverték. Ezért lett már a középkorban a fogfájások és fogorvosok védőszentje. A képen előkelő lányként ábrázolják, kezében foghúzóval. Festője valószínű Koronynai nevezetű. Festés ideje: 1814.
A szószék műemlék jellegű. 1790 körül készült, készítője ismeretlen. Gyönyörűen faragott részei un. fényarannyal vannak díszítve. A szószék mellvédjén Jézust a háborgó tengerben ábrázolják, tetején az angyal a tízparancsolat megtartására szólít fel.
A templom hajója faragott homokkővel van kirakva, míg a szentély mozaikkal van burkolva. Alsó része vörös és fehér márvány, koporsó alakú. A lépcsőben található több megkövesedett csiga (ammonitész) maradványa. Erre épül fel a favázas oltár, amely kézi faragású, aranyozott. Szimmetrikus elrendezésű. A két fülkében Jézus és Mária szíve szobrok vannak. Az oltárkép Jézus megkeresztelését ábrázolja. A kép szignózva van: SIGISMUNDUS FALUSY PINXIT 1808. (Festette Falusy Zsigmond 1808-ban).
Értékesek a sekrestye faragott bútorai és kegytárgyai, többek között egy kézzel faragott talpas feszület, amely régen a gyászmiséken a koporsóra volt téve. Kézműves remekek a templom kelyhei. Figyelemreméltó az aranyozott barokk monstancia, amely a szentháromságot szimbolizálja, felső részén a szentlélek galamb képében, alul az Atyaisten.
Van egy “lámpás” mellyel az Oltáriszentséget kísérték, mikor házhoz ment áldoztatni a pap.
Meg kell említeni a templom tulajdonát képező 200–250 éves liturgikus könyveket.
Az orgona 2 manuálos, 8 regiszteres ónsípos orgona. Készült 1903-ban Rákospalotán Országh Sándor és fia császári és királyi műorgonagyártó üzemében. 1904-ben ajándékozta a templomnak Tülmann Jánosné szül. Radics Magdolna 2700 koronáért.
A templomot 1794-ben szentelte fel Spánic Ignác pápateszéri plébános (1732–1795).
A templomon 1886-ban végeztek javítási munkákat: a torony fazsindelyét stájer bádogra cserélték ki. A 20. század elején további állagmegóvásokat végeztek: aranyozást, ajtó-, ablakjavítást, boltozat javítást, 3146 Ft értékben. 1974–75-ben a templom homlokzata, tetőzete és a torony bádogozása újult meg. 1978-ban a 3 q nagyharang repedt meg. Ezért újra kellett önteni. A régi harangot 1978. július 16-án dobták le a toronyból. Felirata a következő volt:
„Isten dicsőségére, Keresztelő Szt. János tiszteletére a bakonyszentiváni róm.kat. hitközség 1927. öntötték: SELTENHOFER FRIGYES FIAI harangöntő gyárában, Sopronban.”

Kálvária
A Kálvária kőből készült 1873-ban. Építtetője a kereszten lévő monogram szerint Tülmann Jánosné szül. Radics Magdolna. A kápolna az 1980-as évekre teljesen romossá vált a stációkkal együtt. Ekkor került sor a teljes felújításra saját erőből, saját munkával. Nagyhéten, de év közben is szívesen látogatják a hívek. Érdekessége, hogy nem 14 stáció van, hanem a német nyelvterületen kedvelt 7 keresztúti állomás.

Bakonyszentiván – Szokások

Egyházi évhez kötődő szokások
A hívő, vallásos emberek életritmusa alkalmazkodott az egyházi év ünnepeihez, a dolgos hétköznapok egyhangúságát az egyházi év ünnepei színesítették és töltötték meg lelki tartalommal.
Külön figyelmet szenteltek a község fogadott ünnepnapjainak: Vendel, Sebestyén, Flórián neve napját kiemelt figyelemmel ünnepelték. A templomban levő kép is erre utal. Szent Vendel napján nem fogták be az állatokat (október 20.), hanem olyan elfoglaltságot kerestek maguknak délután, hogy ne kelljen igénybe venni az állati munkaerőt. Ezeken a napokon mindig volt szentmise és litánia is.
A templom búcsúját (június 24.) délelőtt szentmisével, délután és éjszaka pedig bállal ünnepelték. Híresek voltak a farsangi bálok is.
A Csárda kápolnai búcsúja Szentháromság vasárnapján van, melyet még ma ismegtartanak. Valamikor a környék német községeiből idejártak búcsúra a hívek, valószínű az Altöttingi Szűzanya tisztelete miatt. Ezt csak a II. világháború szakította meg. Jó lenne felújítani ezt a szép hagyományt.
A szentivániak nagyon szerettek énekelni, kiváló tanítóik által megtanított színdarabokat adtak elő, ilyen volt a Falu rossza, Sárgacsikó, Cigány Panna, Bóbitás galamb, Csutka és Kató, Facér kovács legény. A községnek volt dalárdája is. A templomban a virágvasárnapi és a nagypénteki passiót németül énekelték, Radveg Ferenc kántortanító burgenlandi dallamra tanította be.

Viselet
A hagyományos ünnepi viselet a környék német viseletével megegyezik: kékfestő anyagból kötény, blúz, kendő.

Nyelvjárás
A szentivániak a dunai bajor nyelvjárást beszélik.

Étkezés
Az étkezési szokások hasonlóak a környező német községekéhez.
Nagyböjtben szívesen fogyasztottak káposztát, lisztes stercet, véres stercet.
Nagy disznóvágásokat tartottak, vendégeket hívtak

Források >>

Hozzászólások lezárva