Források

Irodalom

Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Veszprém, 1989. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 6. Bakonyszentiván leírása: 61.
Földing Antal–Stankovits József: Bakonyszentiván község múltja. In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok 10. Veszprém, 1984. 123–127.
H. Szabó Lajos: Kossuth emlékek Veszprém megyében. Pápa, 1997.
Ila Bálint- Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona I. Budapest, 1964.
Lichtneckert András: Veszprém megye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései. 1690–1836. Veszprém, 2009. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 21. Bakonyszentivánra vonatkozó források: 353–354.
Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768–1782. Veszprém, 2007. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 19. Bakonyszentivánra vonatkozó források: 17–18, 20, 223–224.
Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye. Pápa, 2000. Bakonyszentivánra vonatkozó adatok: 177.
Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban. In.: Márkusné Vörös Hajnalka–Mészáros Veronika: (szerk.): Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Veszprém, 2006. 231–255.
Márkusné Vörös Hajnalka: A Veszprém megyei németek történetének levéltári forrásai. In: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai 1670–1950. Szerk: Apró Erzsébet–Tóth Ágnes. Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität, Munchen – MTA Etnikai.nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2010. 930–1025.
Péterdi Ottó: Az Észak-Bakonyaljai német falvak dűlőnevei. Budapest, 1934.
Rácz István: Tavasz a Bakony felett (A pápai járás élet-rajza 1944–1945). Pápa, 1970. 134 lap + 3 db. Térkép (kézirat) Veszprém Megyei Levéltár, Kéziratos dolgozatok gyűjteménye 20. sz.
Rácz István: Az élet megindulása. In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok 1. Veszprém, 1972. 29–38.
Rácz István: Adatok az észak-bakonyi német községek 1945 utáni népességmozgásához. In: Előadások a Veszprém megyei németek történetéből (1946–1948). Szerk: Hudi József Veszprém, 1997. 61–73.
S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000.

Levéltári források

A Veszprém Megyei Levéltárban (későbbiekben VeML) található források:
Szentiván 1744. évi német nyelvű telepítési szerződése a Veszprém Megyei Levéltár úrbéri iratiban az úrbáriumok (VeML IV. 1.g.aa) között található.

Az Esterházy család pápai uradalmának lajstromozott irataiban (VeML XI. 602.b) Bakonyszentiván községre vonatkozóan 1764–1785 közötti időszakból találhatók töredékes iratok.
Veszprémben kutatható a Veszprémi Törvényszék úrbéri törvényszéki irat-együttese (VeML VII. 1.b.), amelyben Bakonyszentiván úrbéri egyezsége (1861) található. A perdokumentumok és a mellékletek között van: a helység felmérési és tagosítási birtokkönyve 1861, 1864, a telektábla (1864), a maradványföldek egyéni kimutatásai 1862, 1864 és a legelőbecsű (1861) A birtokrendezési és kiosztási térkép mérete miatt a térképgyűjteménybe került (XV. 11.)

A település kataszteri felmérésinek (1923, 1942) szöveges anyaga az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém megyei anyagában (VeML VI. 103.b.), a hozzátartozó térképek térképgyűjteményben (VeML XV. 11.b.) elérhetők.

A községi alapszabályok és szabályrendeletek levéltári gyűjteményében (VeML XXI. 102.) található Bakonyszentiván községi szervezési szabályrendelete (1912, 1938), valamint a bor, hús, sör, fogyasztási és vigalmi adóról, húsvizsgálati díjakról szóló szabályrendeletek (1924, 1938).

Bakonyszentiván község polgári kori irategyüttese (VeML V. 309.a.) érdekes betekintést nyújt egy vegyes lakosságú bakonyi falu életébe a 20. század első felében. Levéltárba kerültek a bakonyszentiváni körjegyző bizalmas iratai (1931–1937), a képviselőtestületi jegyzőkönyvek (1922–1950) és a közigazgatási iratok 45 doboznyi sorozata (1924–1949). A jegyzőkönyvekhez és az iktatott iratok sorozatához korabeli mutató áll rendelkezésre. Külön kezelték a hadisegély (1918–1923), katonai és levente ügyeket. Megmaradtak a település költségvetései és zárszámadásai (1913–1950), az adóügyi iratai közül: az I. sz. nyilvántartási jegyzékek a birtokosok személyében beállott változásokról (1927–1949), a községi adóhivatal ellenőrzési könyve (1927–1951), az együttesen kezelt közadók főkönyvei (1945–1949), a község vagyonleltára (1937–2946). A falu lakosságának összetételéről, migrációjáról értékes nyilvántartások maradtak meg a vegyes iratok között. Többek között: az útlevél nélkül kivándoroltak (1900–1914) és a külföldről visszavándoroltak (1928–1934), a politikai jogvesztettek (1924–1948), hadiárvák, gyámoltak és gondozottak nyilvántartásai. Készült napló a településen történt tűzesetekről (1925–1935) és a körorvosi látogatásokról (1942–1952), a településen kiadott munkásigazolványokról és szolgálati cselédkönyvekről. Összeírták 1946-ban a német nyelvű és nemzetiségű lakosok adatait, megőrizték a Pápai I. számú járási német igazolóbizottság határozatait (1947). Megmaradt a település dobolási könyve (1939–1949), amelyből elénk rajzolódik a falu hétköznapjainak kisebb-nagyobb eseménye, tragikus fordulópontjai. Az iratok a Pápai Levéltárban kutathatók.

A bakonyszentiváni népmozgalmi nyilvántartó (VeML VI.81.) a településre érkező és onnan eltávozó személyek községben tartózkodásáról nyújt információkat.

A bakonyszentiváni római katolikus elemi népiskolájának iratai 1901–1947-ig a (VeML VIII. 459.) fondszám alatt, a bakonyszentiváni állami általános iskola iratai 1946–1974-ig a (VeML XXVI. 310.) fondszám alatt, az iskolai iratok között kutatható.

Bakonyszentiván telekkönyvi iratai a Veszprém Megyei Levéltárban A Pápai Járásbíróság telekkönyvi irataiban (VeML VII. 5. b) találhatók. A telekkönyvi iratok vezetése (az 1868:54. tc. 19. §-a szerint) a törvényszékek hatáskörébe tartoztak, s a kezelést a telekkönyvi hivatal végezte. E jogszabályi rendelkezések jelentettek kiindulópontot az 1855-ben keletkezett és 1967-ig működő, s a magyar igazságszolgáltatásra épülő telekkönyvezésnek. Így alakult ki a telekkönyv és lett az ingatlanok tulajdonjogának és az ehhez kapcsolódó egyes jogok (például jelzálog, haszonélvezet stb.) tárháza. Bakonyszentiván telekkönyvi iratainak vezetése a Pápai Járásbíróság hatáskörébe tartozott. Itt vezették a telekkönyvi alapiratokat, melyekben adás-vételi szerződések, hagyatéki határozatok, jelzálog kivetések, az 1920-as évek földreformjának végrehajtására vonatkozó iratok találhatók, kiváló hely-, birtoklás- és családtörténeti források.

Bakonyszentiván német lakosságának kitelepítésével kapcsolatos iratok 1946–1948 (kiosztási birtokívek, földhözjuttatottakról kimutatások, kataszteri birtokívek, leltárak, jegyzőkönyvek és határozatok) a Veszprém Megyei Földhivatal Birtokrendezési Osztályának irataiban (VeML XXIV.201.b.), a kitelepítettek névjegyzékei, németek által visszahagyott javak leltárai, jegyzőkönyvek és határozatok a Veszprém Megyei Földhivatal Telepítési Osztályának és a nagyteveli telepfelügyelőjének irataiban (VeML XXIV.201.c, XXIV. 207.) találhatók.

A Bakonyszentiváni Községi Tanács irataiban (VeML XXIII. 721.) a Tanács és VB ülési jegyzőkönyvek és a tanácsi iratok 1950–1969 közötti időszakból kutathatók.

A kollektivizálás és a begyűjtések időszakát dokumentálják a bakonyszentiváni községi begyűjtési megbízott iratai 1951–1956-ból (VeML XXIV. 644.), a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a helyi termelőszövetkezet működésének dokumentumait őrzi a bakonyszentiváni Új Erő, majd Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet iratai az 1958–1973 közötti időszakból (VeML XXX. 230.).

A település iskoláinak iratai ugyancsak a Veszprém Megyei Levéltárbantalálhatók. Az 1838–1849 közötti időszak helyi iskolájáról, a tanulók létszámáról, a tanítókról, a nevelés állapotáról (a tanítás nyelvéről) készült kimutatások Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének nevelésügyi irataiban (VeML IV. 1. r) vannak.
Veszprém vármegye Tanfelügyelőjének irataiban (VeML VI. 501) található az a törzskönyv, amely az 1884–1887 közötti időszak több mint 300 megyei elemi iskolájának állapotát rögzíti. Az I. törzskönyv adataiban megtalálható a bakonyszentiványi iskola alapításának éve, fenntartója, a tanító adatai, a tanulók száma, az iskola épületének és taneszközeinek pontos leírása. A II. törzskönyv az iskolák vagyoni állapotát és kiadásait rögzítette.
A bakonyszentiváni római katolikus elemi népiskola 1901–1947-ig (VeML VIII. 459.) az államosítás után a Bakonyszentiváni Állami Általános Iskola iratai 1946–1974-ig (VeML XXVI. 310.) kerültek levéltárba.

Bakonyszentiván katolikus híveit a pápateszéri plébánia gondozza, ott anyakönyvezték a szentiváni katolikus lakosokat 1744-től. 1828-ig az anyakönyveket egy példányban vezették ezek a plébániai iratokkal együtt Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban találhatók. 1828 után két példányban anyakönyveztek. A felekezeti anyakönyvek másodpéldányai (1828–1895) a Veszprém Megyei Levéltárban kutathatók (VeML IV. 482). Az állami anyakönyvezés bevezetése után (1895) ugyancsak két példányban vezették az anyakönyveket. Bakonyszentiván lakosait az 1895–1924 közötti időszakban a pápateszéri, 1924–1966-ig a bakonyszentiváni állami anyakönyvi másodpéldányaiban (VeML XXXI.1.) kutathatók szintén a Veszprém Megyei Levéltárban.

Készítette: Márkusné Vörös Hajnalka, levéltáros, Veszprém Megyei Levéltár

Hozzászólások lezárva